#1. - Ha szeretsz valakit vagy valamit, akkor engedd szabadon. Ha visszatér hozzád, akkor a tiéd, ha nem, akkor soha nem is volt a tiéd.

Lehet, hogy csak én, de szerintem sokan a szenvedés útját járjuk. Mindenki hazudik, mindenki átver mindenkit. Mért jó ez?, Mért teszed ezt velem?. Mindenki bűnös valamiért, de azért valljuk be.. ez is az élet része. Mindenki csalódik valamiben/valakiben.

Neked csak egy szép, kedves szó vagy akár mondat kell tőle és te szinte már meg is kedveled. Telnek a hetek, hónapok és úgy érzed te megszeretted ezt a bizonyos személyt. Egyszer kimondja a szeretlek, imádlak szót és akkor te bármit megtennél érte. Tiszta szívvel várod már az első nagy találkozást. Amikor hozzáérhetsz, belenézhetsz a szemébe vagy bármi amitől te jól érzed magad. Lehet hogy csak egy pár órára, de akkor mégis úgy érzed Ő most csak a tiéd, és soha nem akarsz tőle elmenni. De vele mégis minden perc olyan gyorsan száll. Aztán egyszer csak azt mondja hogy mennie kell, de két szeme belenéz a tiédbe, és azt mondja neked: Szeretlek és fontos vagy nekem. Megcsókol, elmegy és te nem tudod mikor láthatod őt újra..